Magasugrás


A magasugrás:

Tetszés szerinti nekifutással, sík talajról a levegőbe emelkedve kell átjutnia az ugrónak a talpas mércékre fektetett lécen. A magasugrás négy alapelemből tevődik össze:
tetszés szerinti nekifutás
felugrás
légmunka
talajérés
A magasugró technikák főleg abban térnek el egymástól, hogy az ugró a léchez közelebbi vagy távolabbi lábával ugrik el a talajról, valamint oldalával, hason vagy hanyatt dőlve vetődik át a léc fölött.
A léchez közelebbi lábbal történő elugrás a guruló- és a hasmánt technika.

A léctől távolabbi lábbal való elugrás pedig a lépő-, ollózó-, és floptechnika alapja.
Lényeges szabály, hogy egy lábról kell elrugaszkodni a talajról. A magasugró verseny közben tetszés szerint kihagyhat magasságokat. Mindaddig versenyben van, míg egymás után három sikertelen (rontott) kísérlete nincsen. A léctartó állványnak legalább 10 cm-el magasabbnak kell lennie az átugrandó legnagyobb magasságnál. A két csúsztatható léctartó lemez 60×40 mm és egymással szemben kell állniuk. A mércék legnagyobb távolsága egymástól 402 cm. Lehet fa-, fém- és műanyag léc is. A háromszög keresztmetszetű ugróléc minden oldalának hossza 30 cm, a kör keresztmetszetű átmérője 25 – 30 mm között lehet. A léc hossza pedig 364 – 400 cm, tömege legfeljebb 2,2 kg lehet. A nekifutásra szánt helynek vízszintesnek és legalább 15 m hosszúságúnak kell lennie. Az ugrógödröt homokkal, fűrészporral vagy más egyéb olyan anyaggal kell megtölteni, mely az ugró sérülésmentes talajra érkezését biztosítja. Újabban műanyag hulladékból vagy habszivacsból, forgácsból összeállított 5×4 méteres “ugródombot” használnak. A magasugrás célja, hogy az ugró bizonyos hosszúságú, formájú és végsebességű nekifutás után, egy lábról elugorva, majd különböző légmunkákat alkalmazva a lehető legnagyobb magasságot teljesítse. A talajra érkezés (amely legtöbb esetben szivacsbála, de oktatás során lehet homok is) célja a sérülések elkerülése. A magasugrás eredményessége több tényező együttes alakulásán múlik.
A magasugrás magyar országos bajnoki és a nemzetközi eredmények:

1903 – Dános Árpád – 169 cm
1904 – Gönczy Lajos – 182 cm
1908 – Dr. Somodi István – 188 cm /londoni olimpiai/ II. helyezett
Gönczy Lajos – 175 cm /londoni olimpia/ III. helyezett

1914 – Wandener István – 188 cm
1925 – Gáspár Jenő – 193 cm
1927 – Késmárky Kornél – 190 cm
1935 – Bódosi Mihály – 200 cm magyarként elsőként ugrotta
1936 – Kádárné Csák Ibolya – olló/160 cm/berlini olimpiai – I. helyezett
1938 – Kádárné Csák Ibolya – olló/164 cm/bécsi Eb / I. helyezett
1956 – Hangya István – 193 cm
1965 – Medovárszky János – 204 cm
1967 – Komka Magdolna – 184 cm – hasmánt
1968 – Noszály Sándor – 209 cm – guruló
1969 – Tihanyi József – 211 cm
1971 – Major István – 217 cm szófiai fedett pályás Eb/I. helyezett
Kelemen Endre – 217 cm szófiai fedett pályás Eb/III. helyezett

1972 – Major István – 224 cm grenoble-i fedett pályás Eb/I. helyezett
1973 – Major István – 220 cm rotterdami fedett pályás Eb/I. helyezett
1974 – Major István – 220 cm göteborgi fedett pályás Eb/II. helyezett
1975 – Kelemen Endre – 219 cm katowicei fedett pályás Eb/II. helyezett
1977 – Major István/223 cm
Sámuel Edit – 186 cm San Sebastian-i fedett pályás Eb/III. helyezett

1978 – Jámbor József – 226 cm flop technika
1979 – Mátay Andrea – 192 cm bécsi fedett pályás Eb/I. helyezett
Mátay Andrea – 198 cm flop – fedett pályás világcsúcs “Háromszoros világcsúcstartó”

1980 – Mátay Andrea – 193 cm sindelfingen-i fedett pályás Eb/II. helyezett
1982 – Sterk Katalin – 199 cm milánói fedett pályás Eb/III. helyezett
1983 – Gibicsár István – 220 cm
1986 – Németh Gyula – 226 cm
1995 – Deutsch Péter – 222 cm
2000 – Fehér Román – 216 cm
2002 – Győrffy Dóra – 195 cm bécsi fedett pályás Eb/II. helyezett
2005 – Boros László – 228 cm
2008 – Harsányi Olivér – 214 cm
2010 – Fayojomi Dávid – 208 cm
2011 – Harsányi Olivér – 213 cm
Babos Rita – 184 cm

2012 – Harsányi Olivér – 215 cm
Szabó Barbara – 186 cm

2013 – Bakosi Péter – 218 cm
Szabó Barbara – 184 cm

Views All Time
Views All Time
Views Today
Views Today