Újkori olimpia


 

Az olimpia újjá születése

Igaz már a XVI. században is voltak hasonló sport események az olimpiai játékok másolatára, mind nevében, mind levezetésében, de az igazi újjászületése Coubertin nevéhez fűződik 1896-ban.

Pierre de Frédy, Baron de Coubertin
(1863. január 1. Párizs, 1937. szeptember 2 Genf.) Francia pedagógus, történész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, egykori elnöke.

Coubertin hosszadalmas és kitartó munkájának, kitartásának, és önfeláldozásának köszönhető az olimpiai játékok felélesztése.

Az első olimpiai játékokat Athénban megnyitottnak nyilvánítom! Éljenek a részt vevő nemzetek! Éljen a görög nép!’ ezekkel a szavakkal indította útjára I. György görög király a modern olimpiai játékokat 1896. április 6-án délután.

Út az olimpiához:

1800: Schwerini F. Bogislaus a svédországi Salában javasolja az olimpiai játékokat.

1813: Lord Spencer Stanhope topográfiailag felméreti Olimpiát.

1832: olimpiai játékokat rendeznek kilenc verseny számmal a grenoble-i Collège de Rondeau-ban.

1834: A svédországi Bad Ramslösában P. H. Ling tanítványai olimpiai játékokat tartanak.

1852. január 10.: Ernst Robert Curtius a Berlini tudományos Egyesületben tartott beszédében Olimpiai régészeti feltárását szorgalmazza.

1853: Az osztrák Jakob Philip Fallmerayer támogatja Curtius javaslatát.

1859. október 14.: Athénban Evángelisztosz Zápasz alapítványának segítségével (40 000 drachma) nemzeti Olimpiai Játékokat rendeznek.

1875. október 14.: A németek megkezdik az Olimpia feltárását.

1892: Visszhang nélkül marad Coubertin beszéde az olimpia újraélesztéséről a francia atlétikai egyesületek uniójában.

1893: Coubertin programja a párizsi Sorbonne-on tartandó nemzetközi kongresszusra az amatőr sportról szóló hét cikkellyel.

1894:Január 15. Meghívás az olimpiai játékok újraindításának kongresszusára, amelyen 42 nemzet küldöttei vettek részt, június 16. Párizsban. A kongresszus egy Apollon himnusszal kezdődött.

Június 23. Határozat az olimpiai játékok újraélesztéséről.

1896: A berlini Willibald Karl August Gebhartot utólag beválasztják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba (NOB).

1896. április 6-15.: Az I. újkori olimpiai játékok Athénban.

Újkori nyári olimiai játékok és az elért Magyar eredmény táblázat:

Helyszín Arany Ezüst Bronz Összesen Helyezés Pontszám
1896 – Athén 2 1 3 6 7. 38
1900 – Párizs 1 2 3 6 7. 40
1904 – St. Louis 2 1 1 4 5. 28
1908 – London 3 4 2 9 7. 74
1912 – Stockholm 3 2 3 8 9. 66
1916 – Berlin Elmaradt
1920 – Antwerpen NEM Indulhattunk
1924 – Párizs 2 4 4 10 13. 69
1928 – Amszterdam 5 5 0 10 11. 80
1932 – Los Angeles 6 5 5 16 9. 111
1936 – Berlin 10 1 5 16 8. 134
1940 – Helsinki Elmaradt
1944 – London Elmaradt
1948 – London 10 5 13 28 4. 199
1952 – Helsinki 16 10 16 42 3. 269
1956 – Melbourne 9 10 7 26 5. 199
1960 – Róma 6 8 7 21 5. 155
1964 – Tokió 10 7 5 22 6. 182
1968 – Mexikóváros 10 10 12 32 4. 196
1972 – München 6 13 16 35 5. 226
1976 – Montreál 4 5 13 22 9. 163
1980 – Moszkva 7 10 15 32 6. 234
1984 – Los Angeles NEM Indultunk
1988 – Szöul 11 6 6 23 6. 211
1992 – Barcelona 11 12 7 30 7. 208
1996 – Atlanta 7 4 10 21 11. 150
2000 – Sydney 8 6 3 17 15. 135
2004 – Athén 8 6 3 17 14. 144
2008 – Peking 3 5 2 10 21. 90
2012 – London 8 4 5 17 8. 122

 

Views All Time
Views All Time
Views Today
Views Today